Az Örült Nők Ketrece – Átrium Film – Színház

A nyár egyik szenzációjának ígérkező Az Örült nők Ketrece musicalje, Alföldi Róbert rendezésében, az Átrium Film- Színházban.

Láttam a 2014.07.11-i Főpróbát és a másnapi premier előadást is.

Nem csalódtam Alföldi Róbert rendezésében, látványos, polgárpukkasztó, aktuál-politizáló darab kitűnő szereplőkkel..

Természetesen láttam mindkét filmet, de már nagyon régen, tudtam, hogy miről szól, ismertem a történetet, szeretem a musicaleket is.

Csalódást okozott viszont az első rész vontatottsága, alig van benne cselekmény, viszont annál több dalban próbálják belénk “sulykolni”, hogy a homoszexuálisok kapcsolata sem különbözik, más szerelmi párkapcsolatokból, a kezdeti “lángolás” után, a hétköznapokban megkopnak a nagy érzelmek, ugyanúgy “le vannak osztva” a szerepek, ki a domináns fél a kapcsolatban, és hogy valóban “teljes” családként képesek működni. Úgy gondolom, hogy azok a nézők, akik beülnek egy ilyen darabra, eléggé felnőtt és nyitott emberek, akiknek ezt nem kell az orruk alá dörgölni, akiknek ez szólna, azok pedig be sem ülnek egy ilyen előadásra…

Stohl András számára színészileg biztosan nagy ajándék volt ez a szerep, és látszott rajta, hogy nagyon energiát és munkát fektetett bele. Igazából minden rendben is volt, voltak nagyon szép, látványos, ill. érzelmes pillanatai. De nem éreztem átütőnek.

Hevér Gábor hozta a tőle megszokott színvonalat, de semmi pluszt.

Józan László viszont frenetikus mint Jacob, az inas! Minden mozdulata, minden megszólalása, poénja nagyon-nagyon “ott volt”t! Zseniális választás volt erre a szerepre!

Csobot Adél nagyon jó választás volt Alföldi Róbert részéről erre a szerepre, bár nem nagy szerep, de azt jól csinálta, nagyon jól csinálta és nagyon passzolt a karaktere!

A képviselőt játszó Mihályfi Balázs játéka Kerényi paródia volt, amit értettem az közelmúlt eseményeit miatt, de annyira eltúlzott volt, hogy számomra inkább erőltetett volt, mint poénos.

A második részben folytatódott a szájbarágós stílus, amikor egy közös éneklésre is buzdítják a “a nagy érdeműt” és bár hatásos és hangulatkeltő volt, de ne akarják már ennyire rám erőszakolni, hogy ez az egyetlen, lehetséges módja a boldogságomnak, még, ha elvileg egyet is értek vele, de belőlem ez ellenállást vált ki.

Még az első részben viszont fergeteges a csárdástáncos rész!

Eltúlzottnak tartottam a második részben felemlegetett (bár tudom, hogy ez is a aktualizálását volt hivatott képviselni), az oroszok homoszexuálisok elleni törvényét…

Összességében látványos, a jó hangulatú előadás,bár kicsit hullámzik, hol unalmas egy picit, hol feldob egy csárdással, stb. A 10. előadásra már biztosan letisztul, beérik a darab, akkor fergeteges lesz!

Itt a végén halkan megjegyzem, hogy az előre beígért klimatizált nézőtéren bizony nagyon meleg volt…